alma

Öntözés

Az alma (Malus domestica) mély, egyenletes nedvességet szeret, de a pangó víz gyorsan károsítja a gyökereit. Törpe fajtát cserépben is tarthatsz, de a legtöbb almafa a kertben, a talajban nő igazán jól. Virágzáskor, termésképződéskor és a termésérlelés idején a legfontosabb a rendszeres vízellátás, mert ilyenkor a fa sok vizet használ el.

Kell ma öntözni?

Ujjal ellenőrizd: szúrj az ujjadat 3-5 cm mélyre a földbe, tőtől kissé távolabb. Ha nedves, ne öntözz. Ha a föld szárazon morzsálódik, öntözz. Cserépben a súlyából is megtudhatod: ha könnyű, szomjas.

Mulcsozz a fa alatt, fahéjjal vagy faforgáccsal, de ne érintse a törzset. A mulcs megtartja a nedvességet, és csökkenti a gyomnövények versenyét.

Fény

Az alma a napfényt szereti, mert a gyümölcs cukortartalmát és színét a sok fény alakítja ki. Árnyékban a fa gyengén virágzik, kevesebb és savanyúbb gyümölcsöt terem. Részleges árnyékot elvisel, de a teljes termésmennyiséghez napos hely kell.

• Ideális: Teljes napfény · 6-8 óra közvetlen napfény naponta
• Elviseli: Félárnyék
• A legjobb hely a szobában: Az ablakban
• Mesterséges fény: Beltérben növesztett törpe almához erős, teljes spektrumú növénylámpa szükséges, napi 12-14 órán át, a lombkorona felett 30-50 cm-re. A hagyományos izzók nem elegendőek a virágzáshoz és a gyümölcskötődéshez.

Hőmérséklet

Az alma (Malus domestica) mérsékelt égövi gyümölcsfa, amely télen nyugalmi időszakot igényel. A fajtától függően kb. 800-1200 órán át kell 7 °C alatt lennie ahhoz, hogy tavasszal egyenletesen virágozzon. Virágzáskor a fagy komoly kárt okozhat a termésben, ezért a tavaszi fagyvédelem fontos.

• Ideális: 10–25 °C
• Elviseli: -35–40 °C
• Télállósági zónák: 3-8

Tápanyag-utánpótlás

Az alma tápanyagigénye közepes. Fő tápanyaga a nitrogén, amely a sudár hajtásnövekedéshez kell, de túl sok nitrogén gyenge, puha hajtásokat és kevesebb, ízetlenebb termést eredményez. A kálium a gyümölcs minőségéhez és az ízhez fontos, a kalcium pedig a gyümölcs keményítéséhez szükséges. Talajtesztet érdemes végezni, mert sok kertben elég a meglévő tápanyag.

• Hosszú hatású tápanyag: Évente egyszer, kora tavasszal (márciusban), a fa körüli lombkorona vetületére szórva. Cserepes fánál évente egyszer, a tavaszi átültetéskor vagy a tavaszi kezdésnél, nem szükséges túl sűrűn.
• érett komposzt vagy istállótrágya (jól kiérlelve), lassan oldódó, gyümölcsfáknak szánt kiegyensúlyozott műtrágya, nitrogénben mérsékelt, káliumban és foszforban gazdagabb összetétellel, folyékony gyümölcsnövény-tápoldat, amely kálium- és mikroelem-tartalmú

Talaj

Az almafának mély, jól vízelvezető, tápanyagban gazdag talajra van szüksége. A talaj ne legyen tartósan vizes, mert a gyökerek levegő nélkül gyorsan károsodnak. A ideális kémhatás enyhén savas vagy semleges, pH 6,0-7,0 között.

• Lazább, jó vízelvezetésű vályog: Kerti föld, érett komposzt és durva homok vagy perlit 3:1:1 arányban.
• Homokos vályog: Két rész termőföld, egy rész homok és egy rész komposzt, kevés tőzeggel vagy anélkül.
• Konténeres almafa-keverék: Minőségi virágföld, kevés kerti föld, érett komposzt és perlit vagy kókuszrost.
• pH 6–7

Átültetés

Az alma gyökerei érzékenyek a zavarásra, ezért az átültetést nyugalmi időszakban, a rügyfakadás előtt vagy a lombhullás után végezd. Az oltás helyét (a törzs alsó, megvastagodott részét) mindig a föld felett hagyd.

• Milyen gyakran?: 2-3 évente, konténeres vagy cserepes almafáknál
• Új cserép: Minden átültetéskor 5-10 cm-rel szélesebb cserép a jelenlegi gyökérlabdánál, a végső méret általában 40-60 literes edény.
• Mikor ültesd át?: Tavasz, Ősz

Hogyan ültesd át?

1. Óvatosan döntsd meg a cserepet, és húzd ki a fát a földlabdával együtt. Ha szükséges, kopogtass a cserép oldalán.
2. Lazítsd meg a gyökérlabda külső részét ujjaiddal, és távolítsd el a földet a körbefutó gyökerekről.
3. Vágd le a sérült, rothadt vagy körbefutó gyökereket tiszta metszőollóval, és hagyj egészséges, fehér gyökereket.
4. Helyezd az almafát az új cserépbe úgy, hogy az oltási hely a föld felett legyen, és a földfelszín a régi szinten maradjon.
5. Töltsd fel a cserepet friss talajjal, enyhén tömörítsd a gyökerek körül, majd alaposan öntözd meg, hogy a levegőbuborékok eltűnjenek.

Metszés

Az almafát fagymentes, nyugalmi időszakban, általában késő télen vagy kora tavasszal metszd, amikor a fa még nem hajtott ki. Az első években a vezérhajtás és az alapvető váz kialakítása a fontos, később évente kis mértékben ritkítsd a koronát. Mindig élesített, tiszta metszőollót használj.

Mikor metszd?: Tél, Tavasz

Hogyan metszd?

1. Első lépésben távolítsd el a holt, sérült és beteg ágakat a törzs közeléből.
2. Ritkítsd a befelé növő és egymást keresztező ágakat, hogy a fény és a levegő átjusson a koronán.
3. Rövidítsd meg a túl hosszú vezérhajtást úgy, hogy a fa középső ága kissé alacsonyabb legyen a legfelső ágnál.
4. Vágj mindig rügy vagy elágazás felett, ferdén, kb. 0,5 cm-re a rügy fölé.
5. Ne távolíts el egy évben a korona több mint harmadát, mert ez a fát megterhelheti.
6. Nyáron csak a vízhajtásokat (a törzsből felfelé nőtt, gyors hajtásokat) távolítsd el, hogy a fa energiája a termésbe menjen.

Szaporítás

Az almafajták többsége nem hozza azonos formában a magvakból, ezért kereskedelmi fajtát elsősorban oltással vagy oltvány-vásárlással szaporíts. Az oltás a legbiztosabb módszer a fajtaazonosság megőrzésére.

Leírás alma

Más néven: házialma, kerti alma, nemes alma, almafa

• Növénytípus: fa, gyümölcsfa
• Élettartam: évelő
• Elterjedés: Eredetileg a Tien-San hegység vadon élő almaerdeiből származik, Közép-Ázsiában, Kazahsztán, Kirgizisztán és Kína határvidékén.
• Kifejlett magasság: 3-10 m, metszéstől és alanytól függően
• Virágzási idő: április-május

Háziállatok · Emberek

Háziállatok: Enyhén mérgező · Emberek: Enyhén mérgező. A magvak és a magház kiszabaduló amigdalin tartalma cianogén glikozid; nagyobb mennyiségű mag elfogyasztása hányingert és mérgezést okozhat. A húsos gyümölcs és a zsenge húsa általában biztonságos, a magvakat azonban ne rágd meg és ne adj nagy mennyiségben kisgyermeknek vagy háziállatnak.

Gyakori problémák

• Almamoly (Cydia pomonella): A lárva a termésbe fúrja magát, és a gyümölcsben járatot rágcsál; szexferomonos csapdázással és időzített permetezéssel védekezhetünk ellene.
• Varasodás (Venturia inaequalis): Gombás betegség, amely zöld foltokat és feketés sebeket okoz a levelen és a gyümölcsön, nedves időben terjed.
• Lisztharmat (Podosphaera leucotricha): Fehér, lisztszerű bevonat a hajtásokon és a leveleken, a fiatal hajtások torzulását okozhatja; jó légmozgással és ellenálló fajtákkal megelőzhető.
• Tűzelhalás (Erwinia amylovora): Baktériumos fertőzés, amely a virágokat és hajtásokat megfeketíti, hajtásvégek görbülnek el; a fertőzött ágakat azonnal ki kell vágni.
• Almagubacs (Eriosoma lanigerum): Fehér, vattaszerű viaszbevonatú levéltetű, amely a fa kérgén és a hajtásokon telepszik meg, gyengítve a fát.

Felhasználás

Elsősorban gyümölcsfaként termesztik: friss fogyasztásra, lékvár, szörp, almabor, ecet és almaszósz készítésére, valamint szárításra. A fa fája tartós és díszes, füstöléshez és bútorkészítéshez is használják, a virágzása pedig dísznövényként is értékes.

Ehető?

A gyümölcs húsa és héja ehető, a magvak és a mag körüli rész kis mennyiségben biztonságos, nagy mennyiségben nem ajánlott.

Történet és legendák

Az alma évezredek óta része az emberi kultúrának: a Kaukázus és a Közel-Kelet népei is termesztették, a görög mitológiában az aranyalmák a Hesperiszek kertjéből származnak. A középkori Európában a nemesi kertek és kolostorok fontos fajtái lettek, a Brit-szigeteken és Amerikában pedig az ültetvények gyorsan elterjedtek.

Tudtad?

Az almafajták között van olyan, amelynek a húsa rózsaszín vagy majdnem piros, ilyen például a 'Redlove' típus, miközben a legtöbb alma fehér húsú.

Gyakori kérdések

Hogyan készült ez az útmutató

A Verdiss minden útmutatót MI-vel ír botanikai források alapján, és a fajt az iNaturalist és a Plants of the World Online (Kew) adataival ellenőrzi. Az olvasók az alkalmazásban értékelhetik az útmutatókat.

Források

• iNaturalist
• Plants of the World Online (Kew)
• Wikipedia