vadkáposzta

Öntözés

A vadkáposzta (Brassica oleracea) sok vizet igényel, mert nagy, lombos növény, amelynek gyors a párologtatása. A talajt egyenletesen nedvesen kell tartani, de sohasem szabad vizesen állnia. Tavasszal és nyáron a leveles fejlődés idején rendszeres, bő öntözés kell, ősszel és télen pedig jóval ritkábban. Lehetőleg ne a talaj állandó áztatásával, hanem mélyebb, de ritkább öntözéssel dolgozzon.

Kell ma öntözni?

Dugjon az ujját 3-4 cm mélyre a talajba. Ha száraznak érzi, öntözzön. Egy másik jel a levelek enyhe lankadása a délutáni órákban: ha reggel visszaáll, a növénynek elég víz jut, ha nem, azonnal öntözze meg.

Öntözze a tő körül, a földre, és kerülje a levelek és a fejek nedvesítését, mert így csökken a gombás betegségek kockázata. A reggeli öntözés a legjobb.

Fény

A vadkáposzta napfényigényes növény, amely a teljes napsütésben fejlődik a legszebben és a legkompaktabbra. Félárnyékban is megél, de a levelei nagyobbak és lazábbak lesznek, a fej pedig gyengébb marad. Árnyékban a növény nem tud rendesen fejlődni.

• Ideális: Teljes napfény · 6-8 óra közvetlen napfény
• Elviseli: Teljes napfény, Félárnyék
• A legjobb hely a szobában: Az ablakban
• Mesterséges fény: Ha beltérben neveli, erős, teljes spektrumú növénylámpa kell neki, napi 12-14 órán át, a növény fölött 20-30 cm távolságban. A fényforrás legyen közel, különben a szár megnyúlik.

Hőmérséklet

A vadkáposzta (Brassica oleracea) hűvös, nedves időjárást kedvel, és a fagyot jól tűri. A levelei 15-20 °C körül fejlődnek a legszebben. Tartósan 25 °C fölötti hőségben a levelek megkeményednek, keserűvé válnak, és a növény könnyebben virágzásba fut.

• Ideális: 10–20 °C
• Elviseli: -10–30 °C
• Télállósági zónák: 6-9

Tápanyag-utánpótlás

A vadkáposzta nagy tápanyagigényű növény, különösen nitrogénre van szüksége a leveles fejlődéshez. A tápanyagot főként a leveles szakaszban kell biztosítani, de a túlzott nitrogén gyengébb, puhább leveleket eredményez, és csökkenti a hidegtűrést.

• Hosszú hatású tápanyag: Évente egyszer, ültetéskor tavasszal, érett komposzttal vagy szerves trágyával. Ha a talaj gazdag, elegendő a komposztos takarás.
• érett komposzt, istállótrágya (jól érett), nitrogénben gazdag folyékony növényi tápoldat, kiegyensúlyozott kerti műtrágya (N-P-K), csalántea vagy más zöldtrágya-lé

Talaj

A vadkáposzta semleges vagy enyhén lúgos, jól szellőző, tápanyagdús talajt kedvel. Az ideális kémhatás pH 6,0 és 7,5 között van, a túl savanyú talajban a tápanyagok nehezebben jutnak fel a növénybe.

• Lazított kerti talaj: Kerti föld, érett komposzt és homok egyenlő arányban keverve. Ez a legjobb választás szabadföldi ültetéshez.
• Tápanyagdús cserépföld: Minőségi univerzális cserépföld, amelyhez kb. 20 % érett komposztot és egy kevés perlitet vagy homokot keverünk.
• Agyagos, kötött talaj javítása: Eredeti talaj és érett komposzt 1:1 arányban, kiegészítve durva homokkal vagy szerves szálas anyaggal, hogy a víz gyorsabban elfolyjon.
• pH 6–7.5

Átültetés

A vadkáposzta (Brassica oleracea) erős, mélyre és oldalra növő gyökeret fejleszt, ezért a szűk cserép gyorsan korlátozza a növekedést és a levélképzést. Átültetéskor óvatosan bánjunk a gyökerekkel, mert a sérülés lassítja a fejlődést.

• Milyen gyakran?: Földbe ültetett felnőtt példánynál nincs rendszeres átültetés. Cserépben nevelt palántát általában 1-2 alkalommal kell nagyobb edénybe ültetni, a kiültetés előtt.
• Új cserép: Palántának 10-15 cm átmérőjű cserép elég. Felnőtt növénynek legalább 30-40 cm átmérőjű, mély edény kell.
• Mikor ültesd át?: Tavasz, Nyár

Hogyan ültesd át?

1. Óvatosan lazítsuk meg a gyökérlabda szélét, majd finoman húzzuk ki a palántát a régi edényből.
2. Az ollóval vágjuk le az elhalt vagy rothadt gyökereket.
3. Helyezzük az új cserép aljára a földet úgy, hogy a palánta gyökérnyaka a föld szintjén maradjon.
4. Töltsük fel a friss földdel, enyhén tömörítsük, majd alaposan öntözzük meg.
5. Az átültetett növényt az első két hétben árnyékos, szélvédett helyen tartsuk, és csak akkor vigyük vissza a napra, ha újra fejlődik.

Metszés

A vadkáposzta (Brassica oleracea) metszése elsősorban takarítást jelent: az elöregedett, sárguló, sérült és beteg leveleket távolítsd el. A növény szára vastag és fás, ezért erős visszavágás nem szükséges, és a szárat csak akkor vágd vissza, ha a növény már kivirágzott vagy a szezon végén elszáradt. Soha ne vágd le a levélrózsa központi, fiatal részét, mert onnan képződik az új levélzet.

Mikor metszd?: Tavasz, Nyár, Ősz

Hogyan metszd?

1. Tavasszal és nyáron minden héten nézd át a növényt, és a teljesen sárguló vagy barna, elhalt leveleket vágd le a szár mellett, lehetőleg a szár tövéig.
2. Az alsó, a talajhoz közeli, megsérült vagy foltos leveleket egy mozdulattal távolítsd el, és ne hagyd őket a kertágyban, mert ott betegségek telelhetnek át.
3. Ha a növény túl sűrű, a belső, zsúfolt leveleket is ritkítsd, így a levegő és a fény eljut a tőhöz.
4. Ha a növényt második évben virágzásra hagyod magtermesztés céljából, a virágzás végén, amikor a termések megszáradtak, vágd vissza a szárat a talaj szintjéig.
5. Ősszel, az első erős fagy után, a még élő, de ellaposodott leveleket szedd le, és a kiszáradt növényi maradványokat komposztáld, vagy égesd el, ha a betegség jelei látszanak rajtuk.

Szaporítás

A káposztafélék magja kis, így túl mélyre vetve nem kel ki. Elég 1 cm mélyre, és a vetést ne fedd vastagon földdel. Ha a palánták nyúlánkak és vékonyak lesznek, általában túl sok fényt vagy túl kevés helyet kaptak.

Leírás vadkáposzta

Más néven: vadkel, tengeri káposzta, kápolna, fejeskáposzta

• Növénytípus: herb, zöldség, kétéves növény
• Élettartam: biennial
• Elterjedés: Nyugat- és Dél-Európa tengerparti sziklás területein, a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjainál honos.
• Kifejlett magasság: 0,3-1 m virágzáskor
• Virágzási idő: május-június, második évben

Háziállatok · Emberek

Háziállatok: Biztonságos · Emberek: Biztonságos. Nem mérgező a macskákra, kutyákra és a gyermekekre a szokásos mennyiségben. Nagy mennyiségű nyers fogyasztása puffadást, hasmenést és enyhe emésztési panaszt okozhat, a pajzsmirigyre ható goitrogének pedig csak nagyon nagy, tartós adagban relevánsak.

Gyakori problémák

• káposztalepke hernyója: A lárvák átrágják a leveleket és a fejeket; kézzel szedéssel vagy fátyolhálóval védhetők ki.
• káposztabolha: Apró lyukak jelennek meg a leveleken, főleg meleg, száraz időben; fiatal palántáknál veszélyes.
• gyökérgolyva: A gyökerekben daganatok keletkeznek, a növény lankad; vetésforgóval és meszezéssel csökkenthető.
• lisztharmat és peronoszpóra: Szürke vagy fehér bevonat jelenik meg a leveleken, sűrű állomány és pangó nedvesség esetén.
• szívbelei barnulás: A fej belseje barnul vagy üreges lesz, gyakran egyenetlen vízellátás miatt.

Felhasználás

Zöldségként, friss salátában, savanyítva, főzelékként, erjesztve (savanyú káposzta) vagy tárolva a legnépszerűbb téli zöldségek közé tartozik. Ősi gyógynövényként emésztési és sebgyógyító célokra is használták, a fajtái ipari és takarmánycélú felhasználásban is jelentősek.

Ehető?

Levelei, fejei, virágbimbói, hajtásai és a fiatal virágzati szárai ehetők, főzve vagy nyersen; a vadon élő növény levelei is fogyaszthatók.

Történet és legendák

A római írók, például Cato és Plinius, a káposztát gyógyító növényként dicsérték, és azt tartották, hogy a bor előtt fogyasztva megóvja a részegségtől. A középkori kertekben a fajta-változatok előbb a lágy leveleikért, később a fejeikért lettek kedveltek, és Európa-szerte számos népi történetben szerepel.

Tudtad?

Az ókori görögök és rómaiak gyógynövényként is használták, és a káposztát egészségvédő, sőt józanító szerként is számon tartották.

Gyakori kérdések

Hogyan készült ez az útmutató

A Verdiss minden útmutatót MI-vel ír botanikai források alapján, és a fajt az iNaturalist és a Plants of the World Online (Kew) adataival ellenőrzi. Az olvasók az alkalmazásban értékelhetik az útmutatókat.

Források

• iNaturalist
• Plants of the World Online (Kew)
• Wikipedia